Sajnos nagyon sok munkavállaló nem rendelkezik pontos ismeretekkel arról, hogy mely esetekben kaphat végkielégítést, illetve, hogy a felmondási időtől számítva még hány munkanapot kell pontosan ledolgoznia. Az alábbi cikkben az erre vonatkozó törvényekről és szabályozásokról olvashat, hogy világosan lássa a felmondási procedúra menetét.
Néhány szó a végkielégítésről
A végkielégítés nem más, mint egy olyan juttatás, mely segítségével a munkavállaló pozitívan gondolhat majd vissza a munkában eltöltött éveire, továbbá biztosítja általa megélhetését abban az átmeneti időszakban, amiben új munkát keres magának. Az azonban, hogy ki kaphatja meg a végkielégítést és ki nem, igen változó.
Amikor kötelező a végkielégítés
Van néhány olyan eset, amikor a felmondott vagy elbocsátott munkavállalót kötelezően végkielégítésben kell részesíteni. Ezek az esetek a következők:
1. Ha a munkahely jogutód nélkül megszűnik
2. Ha a munkáltató megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát
3. Ha a munkáltató valamilyen okból kifolyólag kikerül a Munka Törvénykönyvének hatálya alól.
A végkielégítés igénylésének szabályai
Ahhoz, hogy a munkavállaló igényelhesse a végkielégítést, minimum három év ledolgozott munkaideje kell legyen az adott cégnél vagy intézménynél, és a felmondás idején is hivatalosan munkaviszonyban kell hogy álljon az adott céggel vagy intézménnyel.
Azt is jó tudni, hogy a végkielégítés összege nagyon sok tényezőtől csökkenhet. Például, ha a munkavállaló táppénzt kapott egy adott időszakban és munkabért nem, akkor ezt az időszakot a végkielégítés végső összegébe se számolják bele.
Mikor nem kaphatjuk meg a végkielégítést?
A végkielégítés nem jár azoknak a személyeknek, akik a felmondás időpontjában már nyugdíjasnak számítottak, de abban az esetben sem kaphatja meg a munkavállaló, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy egyéb mulasztásokat követett el a munkahelyén, melynek hatására a munkaadó kénytelen volt felmondással megszüntetni alkalmazottja munkaviszonyát.
Abban az esetben, ha a munkaviszony közös megegyezés kapcsán szűnik meg, a végkielégítés csak akkor jár, ha a felek erről közösen döntöttek, és a végkielégítés pontos összegét hivatalosan írásba foglalták.
Milyen esetekben jár még a végkielégítés
A munkavállaló abban az esetben is igényt tarthat a végkielégítésre, ha azonnali hatállyal és jogszerűen felmond, viszont ehhez bizonyítania kell a felmondás jogszerűségét.
A végkielégítés pontos összege külön is megállapítható a két fél között, mely megállapodást rögzíteni tudják a munkaszerződésben.
A végkielégítés összege
A 2014-es törvények szerint a végkielégítés pontos összegei a következőképpen alakulnak: Ha a munkavállaló folyamatos munkaviszonnyal minimum 3 évet dolgozott egy adott munkakörben, akkor a végkielégítés összege egy havi munkadíjának fog megfelelni. Ha legalább 5 éves folyamatos munkaviszonya volt az adott cégnél vagy intézménynél, kéthavi fizetésnek megfelelő végkielégítés igénylésére jogosult. Tízéves munkaviszony esetében a végkielégítés összege háromhavi fizetés, 15 éves munkaviszonnyal 4 havi fizetés, 20-szal öt havi és 25-tel 6 havi.
A felmondási időről néhány szóban
A felmondási idő a felmondást követő első munkanapon kezdődhet meg legkorábban, és ennek hossza attól függ, hogy mennyi időt dolgozott a munkavállaló az adott helyen. Minél több éve van az adott munkakörben, annál több felmondási időre kell majd számítania.