A teljesítésigazolás elsődleges célja az, hogy kiállításával a megbízó elismeri, hogy a megbízott az általa elvállalt munkát a feltételeknek és a megegyezésnek mindenben megfelelően hajtotta végre, a teljesítés a megrendelés minden pontjának megfelel. A megbízott számára ez fontos visszajelzés, egyben biztosíték is, hiszen egy teljesítésigazolás birtokában a megbízott követelheti a megbízótól az ellenszolgáltatást, ha utóbbi késedelembe esne. A teljesítésigazolást a megbízó állítja ki, így azzal egyidejűleg el is ismeri, hogy a megbízott a megállapodás rá eső részét maradéktalanul teljesítette.
A teljesítésigazolás előzményei
Teljesítésigazolás kizárólag olyan esetekben állítható ki, amikor a felek korábban megbízási szerződést kötöttek, melyben részletesen rögzítették a két fél által teljesítendő szolgáltatásokat, illetve a teljesítés módját és egyéb lényeges pontjait. Az ezek alapján elvégzett munkáról készült igazolást a megbízó állítja ki, ám azt mindkét félnek alá kell írnia: a megbízott átadja az elvégzett munkát, a megbízó pedig elfogadja azt.
Az igazolás szerepe a szerződésben
Az aláírás dátuma is jelentőséggel bír, hiszen a megbízási szerződések általában úgy szólnak, hogy a megbízó a munka elvégzését követő 30 napon belül megfizeti a munka ellenértékét. A 30 naptól közös megegyezéssel a felek eltérhetnek, azonban a határidő ebben az esetben csak több lehet, mint 30 nap, annál kevesebb nem. Ez azt is jelenti, hogy teljesítésigazolás hiányában a megbízott sem azt nem tudja bizonyítani, hogy mikor adta át a munkát, sem azt, hogy azt a megbízó el is fogadta. Végezetül nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a teljesítésigazolást akár az adóhatóság is bekérheti egy-egy adóellenőrzés alkalmával.
Érdekesség, hogy a legtöbb vállalat eleve olyan módon szokták a teljesítésigazolást kiállítani, hogy a kibocsátott számlával együtt készüljön el, gyakorlatilag ahhoz legyen kiállítva. Ez is azt jelzi, hogy a megbízási szerződés teljesítése megtörtént a megbízott részéről, azaz esedékessé vált a megbízó részéről az ellenszolgáltatás.
Igazolás elektronikus úton
A teljesítésigazolásnak már létezik elektronikus változata is, amelynek használata elsősorban az építőiparban jellemző, sőt, bizonyos esetekben akár kötelező is lehet. Az építőiparban rendszeresen használt igazolást e-teljesítésigazolásnak vagy elektronikus építési naplónak is nevezik. Lényegében a 191/2009. (IX. 15) Kormányrendelet hozta létre, illetve tette kötelezővé azon építési beruházások esetében, melyeknek a kivitelezése 2013. október 1-jét követően kezdődött meg.
A szabályozás értelmében az elektronikus teljesítésigazolás kötelező olyan általános építmények esetében, melyeknek a finanszírozása európai uniós forrásokból történik, és a kivitelezési munkálatok 2014. január 1-jét követően kezdődnek meg. Azon beruházásokra, melyek kivitelezése még ezen időpont előtt megkezdődött, továbbra is a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályozás alkalmazandó.