Az emberek nem szívesen válnak munkanélkülivé, hisz a kapott segélyből nem teremthető meg a megfelelő anyagi biztonság, ami pedig idegességgel, családi veszekedésekkel, sőt családok széthullásával is járhat. Nézzük meg, hogy a 2014-es év milyen változásokat hozott a munkanélküli segély esetében.
Apró, ám fontos változás
Az egyik legszembetűnőbb változás maga az elnevezés, ugyanis 2014-től már nem munkanélküli segélynek hívják, hanem álláskeresési járuléknak. A kormány azért változtatott a kifejezésen, hogy ezzel is arra ösztönözze a munkavállalókat, hogy ne fogadják el a tényt, miszerint ők nem dolgoznak, hanem inkább keressenek munkát. Véleményük szerint, már a megnevezéssel változtatni lehet a dolgokon.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a lényeg nem változott azzal, hogy más megnevezést kapott e juttatásforma. Sokaknak – főként azoknak, akik még soha nem részesültek ilyen támogatásban – könnyebb elviselni a gondolatot, hogy álláskeresési járulékot kapnak, mint segélyt.
Egy másik változás, amit 2014-ben alkalmazott a kormány, hogy a folyósítási időszakot lecsökkentette 90 napra. A csökkentéssel szintén azt szerették volna elérni, hogy kiszűrjék a tartósan munkanélkülieket, és inkább arra sarkallják őket, hogy a lehető leghamarabb munkát keressenek. Elemzők és vélemények szerint ez akár még jól is elsülhet, de több vélemény szerint kell még ahhoz idő, hogy megmutatkozzanak e változásoknak a hatásai.
Mennyi az összeg?
2014-ben a változások mellett is a járulék az utolsó 4 naptári negyedév átlaga alapján számolódik ki. Fontos itt megjegyeznünk, hogy ha valakinek nagyon magas volt a fizetése, még nem jelenti azt, hogy az álláskeresési járuléka is nagyon magas lesz. A kormány azt a döntést hozta, hogy a mindenkori minimálbérnél nem lehet nagyobb a támogatás összege.
Az összeg mindenkinek személyre szabottan számítódik ki. A megkeresett összegek átlaga mellé társul még az is, hogy az elmúlt időszakban mennyit dolgozott a járulékra jogosult.
Lényeges azt is megjegyezni, hogy csak abban az esetben jogosult valaki erre az álláskeresési járulékra, ha elvesztette a munkahelyét, nem pedig saját maga lépett ki, illetve az utolsó három évben legalább 360 ledolgozott munkanapja volt. Ebbe a 360 napba beletartozik az is, akinek saját vállalkozása volt, és az is, aki közalkalmazottként tevékenykedett.
Ösztönző programok
A kormány több olyan támogatási programot dolgozott ki, amivel arra ösztönzik a munkanélkülieket, hogy a lehető leghamarabb munkába álljanak. Többek között ezt azzal próbálják elérni, hogy amennyiben 90 napon belül talál magának munkát a munkakereső, akkor a fennmaradt járulék 80 százalékát egy összegben igényelheti ki. Ez csak akkor lehetséges, ha legalább 4 órás munkát talált az igénylő.
A Munkaügyi Központ is rendszeresen ajánl munkákat, amit el kell fogadni a munkanélkülieknek, különben eltörölhetik a támogatásra való jogosultságot. E központ minden évben megvizsgálja, hogy az igénylő jogosult-e a járulékra vagy sem.
Bár nem túl számottevőek a változások 2014-ben, az elemzők szerint már itt volt az ideje bevezetni ezeket. Sokak véleménye szerint az idő csökkentése még nem járul hozzá ahhoz, hogy hamarabb találjanak munkát maguknak a munkanélküliek. Azok, akik támadják ezt a változtatást, azzal érvelnek, hogy ezzel sokkal inkább ellehetetlenítik a családokat. Azonban ha megfigyeljük a más országokban működő rendszereket, megállapíthatjuk, hogy szinte minden országban ennyi a járulékra jogosító idő.