A végkielégítés intézménye minden felmondás alkalmával fontos munkajogi kérdéseket vet fel. Meg kell ugyanis határoznunk, hogy az adott munkavállalónak, az adott körülmények között jár-e végkielégítés, illetve amennyiben igen, mekkora ennek az összege? A végkielégítések összegének alakulására számos tényező hatással van, melyeket érdemes részletekbe menően ismerni a pontos végkielégítés meghatározásához.
A végkielégítés szerepe
A munkaviszony megszüntetésekor járó, végkielégítés címén nyújtott juttatás célja az, hogy egyrészt a munkavállaló a későbbiekben is megbecsüléssel gondolhasson a korábbi munkahelyére, másrészt megélhetést biztosít arra az átmeneti időszakra, míg a munkavállaló új munkahelyet talál. Tény azonban, hogy a végkielégítésnek számos feltétele van, azaz nem jár minden felmondás esetén.
Három esetben kötelező jelleggel jár a juttatás a munkavállalónak. Akkor, ha a foglalkoztató cég,illetve intézmény jogutód nélkül szűnik meg, abban az esetben, ha foglalkoztatott fél viszonyát a munkáltató szünteti meg felmondással, illetve akkor, ha a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól.
Minimálisan 3 év munkaviszony szükséges
A törvény értelmében bármely munkavállalónak csak és kizárólag akkor jár végkielégítés, ha a munkavállaló a felmondás időpontjában érvényes munkaviszonnyal rendelkezik, továbbá legalább 3 éve folyamatos jogviszonya van a munkaadónál. A munkaviszony időtartamába nem számít bele például a közérdekű munka, a szabadságvesztés, illetve a fizetés nélküli szabadság sem.
Ennek fényében a végkielégítés összegében kiszámítása bonyolult és összetett folyamat. Nem jár viszont végkielégítés a fenti feltételek mellett sem annak, aki a felmondás időpontjában már nyugdíjas, illetve ha a munkavállaló olyan súlyos szabálytalanságot vagy mulasztást követett el, ami indokolja a munkáltatói felmondást.
Közös megegyezés és munkavállalói felmondás
A közös megegyezés a felmondás egyik speciális esete, amikor a végkielégítés attól függ, hogy a felmondásban a munkáltató és a munkavállaló miben egyeznek meg. Amennyiben a felmondásba belefoglalják a végkielégítés összegét, az jár a munkavállalónak, azonban ha ez nem történik meg, a későbbiekben az alkalmazott nem tarthat igényt a végkielégítésre.
Munkavállalói felmondás esetén azonban kizárólag akkor jár a végkielégítés, a munkavállaló bizonyítottan jogszerűen és azonnali hatállyal mondd fel. Nem ritka, hogy a munkáltatók vitatják a végkielégítés jogosságát, ezért kiemelten fontos, hogy a jogszerűség valóban bizonyítható legyen. A munkaszerződésben egyébként előre meghatározható a végkielégítés összege és a kifizetés üteme, így annak alapja a kölcsönös megállapodás a felek között.
A felmondási idő szabályai 2014-ben
Általános szabály, hogy a munkaviszony a felmondási idő elteltét követően szűnik meg véglegesen. Ez mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából fontos, hiszen lehetőséget és időt ad mindkét fél számára, hogy a munkaviszony megszűnésével járó problémákat orvosolja. A törvény értelmében minimális hossza 30 nap, maximális hossza pedig 6 hónap.