A devizahitelesek problémája igen hosszú ideje foglalkoztatja a közvéleményt. Mint ismeretes, sokan estek áldozatul a svájci frank szárnyalásának, miután körülbelül a duplájára emelkedett a frank értéke, és vele együtt a törlesztőrészletek is igencsak megugrottak, amit sokan már nem tudtak fizetni. Emberek ezrei, tízezrei kerültek komoly bajba amiatt, hogy bedőltek a hitelükkel, elvesztették a házukat, lakásukat, és az utcára kerültek. Az emberek évek óta követelik, hogy valamilyen módon állítsák meg ezt a folyamatot, mindez idáig azonban nem történt olyan intézkedés, ami sokakon segített volna. A bankok is igyekeztek néha egy kis segítséget, kedvezményt nyújtani, de ezek legfeljebb pillanatnyi tűzoltásra voltak jók, vagy éppen arra sem. A kormány belátta, hogy tenni kell valamit, mert a bankok nem fognak engedni. Ennek a folyamatnak lett az eredménye a most megszavazott devizahitel törvény, ami segít tisztázni a helyzetet, és megoldást nyújt sok ezer adós problémájára.
Mi okozta a problémát?
Az adósok állítják, és ezt már több vizsgálat is igazolta, hogy annak idején nem lettek megfelelően tájékoztatva, és abban a hiszemben vették fel a devizahitelt, hogy az abszolút biztonságos. Persze hamar kiderült, hogy ez nem így van, azonban ekkor már nem lehetett mit tenni. A törlesztőrészletek az egekbe emelkedtek, rengetegen kerültek abba a helyzetbe, hogy nem tudták tovább fizetni.
A helyzetet az is súlyosbította, hogy a válság éveiben sokan veszítették el a munkájukat is, mert nehéz helyzetbe kerültek a cégek, és leépítésekkel próbáltak meg némi pénzt spórolni. Ennek köszönhetően azonban azok sem tudták kinyögni a megemelkedett részleteket, akiknek nagy nehezen sikerült volna, és még több ember került bajba. A kormány kilakoltatási moratóriumot is hirdetett és hirdet rendszeresen, ez azonban nem oldja meg a problémát, csupán annyit segít, hogy a leghidegebb időben nem kerülnek utcára az emberek. Persze ez is nagy segítség, azonban csak tüneti kezelés. Éveken át tartó huzavona után úgy tűnik, a kormány pontot tett az adósok és a bankok devizahitelekkel kapcsolatos vitájának végére.
Forintosítási törvény
Az Országgyűlés 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta a forintosítási törvényt. Ennek lényege, hogy a devizahiteleket átváltják forintra, és a forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, ami azt jelenti, hogy a kamatozásuk nem lesz fix. Az átváltási árfolyamot kétféleképpen határozhatják meg. Az egyik lehetőség, hogy a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlagát veszik alapul, a másik pedig, hogy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyamát. A kettő közül azt választják ki, ami az adósok számára kedvezőbb lehetőséget biztosít. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyam lesz megadva januártól. A forintosítás alól lehet felmentést kérni, ehhez azonban meg kell feleni a négy feltétel egyikének:
• a hitelszerződés 2020 végéig lejár
• a forintra váltás után esedékes induló kamat magasabb, mint az eredetileg számítható kamat
• az adósnak rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában
• jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutató alapján az adós jogosult adott devizaalapú
kölcsönt felvenni.
Elfogadták a fair bankokról szóló törvényt
Ez a törvény az előzőekből tanulva szigorúbb feltételekhez köti a bankok számára az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, és azt is szabályozza, hogyan tájékoztassák az ügyfeleket a hitelszerződést megelőzően. A törvény érinti azokat a rendelkezéseket, melyek a hitelszerződés módosítására, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására, vonatkoznak. Szabályozza továbbá a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállást.
Fontos dátumok jövőre
• Január 1.: már az új, rögzített árfolyam alapján kell fizetni.
• Március-áprilisban kapják meg az ügyfelek a tájékoztatást a forintosításról postai úton.
• Innentől kezdve 30 nap áll az ügyfelek rendelkezésére, hogy jelezzék, maradnak-e a devizahitelnél. Aki nem jelzi, annak február 1-jei visszamenőleges hatállyal forintosítják a jelzáloghitelét. A 30 nap az értesítés kézhezvételét követő naptól számít, vagyis legkésőbb május 31-éig kell jelezni, ha meg akarjuk tartani a devizahitelt. A február 1-je óta a különböző
kamatok miatt fizetett többlet-törlesztőrészletet a banknak vissza kell fizetnie.
• Az új törlesztőrészletet először alkalommal májusban kell majd fizetni, a szerződések a devizanem és a kamatozás részeket leszámítva lényegében nem változnak.
• Ha a forintosítás után az ügyfél nem elégedett a forintosított hitel feltételrendszerével, akkor ingyen felmondhatja a hitelét a szerződés módosításától számított 60 napon belül, ami az értesítést utoljára megkapók esetében július 30-at jelent.
• Aki felmondja a hitelt, annak a felmondást követő 90 napon belül ki kell fizetnie a még fennálló tartozását, ami konkrétan azt jelenti, hogy a postán megkapott banki tájékoztatást követő 150 napon belül, azaz legkésőbb október 28-áig meg kell történnie a fizetésnek.