Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) 2015 januárjától vezetik be. Lényege, hogy amennyiben az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, esetleg Magyarországról az Európai Unióba irányuló, vagy a Magyarországon belüli, a termék közúti fuvarozása esetén bejelentési kötelezettség áll fenn, melyet a NAV által működtetett elektronikus rendszerben kell megtenni. Ez arra hivatott, hogy az ilyen jellegű tevékenységekkel összefüggő adókötelezettségek teljesülését hatékonyan lehessen ellenőrizni, ezáltal pedig az áfacsalást a lehető legnagyobb mértékben vissza lehessen szorítani.
Nem felelős a fuvarozó
A rendszert nagyon sokan félreértették, ezért fontos leszögezni, hogy a fuvarozót semmilyen kötelezettség nem terheli, sem regisztrálnia, sem bejelentenie nem kell semmit, sehová az EKAER rendszerben. A bejelentési kötelezettség minden esetben vagy a címzettet, vagy pedig a feladót terheli. Amennyiben az EU-ból szándékoznak termékeket szállítani Magyarországra, a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, ha viszont Magyarországról az EU-ba fuvaroznak ki árut, vagy belföldi fuvarozás esete áll fenn, akkor a feladónak kell a bejelentést megtenni az EKAER rendszerben.
Mi történik a bejelentés után?
A bejelentést az érintett elektronikusan teheti meg egy online felületen, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működtet. A bejelentés megtételét követően a rendszer ki fog adni egy számot, ez lesz az EKAER szám. Nagyon fontos tudni, hogy az EKAER szám csak a kiadástól számított 15 napig érvényes, tovább nem lehet fölhasználni! A számot a bejelentő köteles vagy a fuvarozó, vagy pedig a fuvar szervezőjének tudomására hozni, mert nekik erre szükségük lehet egy ellenőrzéskor. Ez a szám tulajdonképpen azért kell, mert ennek segítségével lehet azonosítani az árut, miközben az éppen úton van a címzett felé.
Mi történik, ha nincs EKAER szám, vagy hamisak az adatok?
Ez a helyzet természetesen szankciókat von maga után, melyek különbözőek lehetnek. Sor kerülhet hatósági zárra, ami lehet raktérzár, esetleg hatósági pecséttel ellátott csomagzár. Bírság is kiszabható, ha nincs EKAER szám, vagy van, de azt hamis adatok alapján adta ki a rendszer. A bírság a szállított áru összértékének legfeljebb 40 százaléka lehet, és társulhat hozzá lefoglalás is, ezt azonban már a bírságot kimondó határozatban rögzíteni kell. Az árut lefoglalni csak a bírság összegével megegyező mértékben lehet. Fontos tudni, hogy lefoglalás esetén, ha az árut nem zárolják, hanem elszállítják és megőrzik, az adózó fizeti a költségeket.