felmondas

Hogyan kell felmondani törvényesen?

Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy ha egyszerűen bejelentik, hogy felmondtak, el is van intézve minden. Azonban fontos tudni, hogy úgy a munkáltatónak, mint a munkavállalónak fontos szabályok szerint kell megírnia a felmondást. Akár a munkavállaló, akár a munkáltató téved, könnyen lehet az ügy vége a munkaügyi bíróság. 2014. január elsejétől változtak a szabályok illetve az elnevezések is, épp ezért, mielőtt felmondásra kerülne a sor, érdemes alaposan áttanulmányozni az új törvényeket.

Változtak a megnevezések is

Kevesen ismerik az új elnevezéseket, ezért most ezeket is közöljük, hogy kevesebb legyen a tévedés lehetősége. Az első, amit általában használni szoktak, az a rendes felmondás. Ennek neve változott a legnagyobbat, hisz egyszerűen felmondásnak nevezik ezentúl. Ezt használják a legtöbben, ezért érdemes megjegyezni a nevet.

A másik, ami változott, a rendkívüli felmondás. Ezt már nem lehet használni, helyette ez azonnali felmondás megnevezés került. Bár nem tűnik nagy változásnak, mégis a törvényesség érdekében jó tudni ezeket. Ami nem változott, az a felmondás közös megegyezéssel, ennek megnevezése ugyanaz maradt. Felmondás esetén fontos, hogy a megfelelő megnevezést használjuk, mert csak így lehet teljesen törvényesen felmondani.

Apró, ám lényeges dolgok, melyekre figyelni kell

Azt biztosan állíthatjuk, hogy az a jobbik eset, ha mi mondunk föl, például azért mert találtunk egy jobb állást. Ilyenkor fontos, hogy a felmondást használjuk, ne pedig az azonnali hatályú felmondást. Ahhoz, hogy törvényesen mondjuk föl, le kell dolgoznunk a felmondási időt, valamint a szerződésben szabott feltételeknek is eleget kell tennünk.

Amennyiben nem mi mondunk föl, hanem a munkáltató szakítja meg munkaviszonyunkat, akkor mielőtt aláírnánk a felmondást, alaposan olvassuk el, hogy mennyi felmondási időt ad a munkáltató, és szóba kell jöjjön a végkielégítés is.

Hangsúlyozzuk, hogy nagyon lényeges, hogy mielőtt egy munkaszerződést aláírunk, alaposan olvassuk át, főleg azokat a részeket, ahol azt írja le, hogy felmondás esetén milyen követelmények vannak.

Bár mindenki annak örül, hogy munkát kap, nem az a legjobb megoldás, hogy mindenféle szerződést elfogadunk és rögtön aláírunk. Ha valamit nem értünk a benne foglaltakban, kérdezzünk rá a munkáltatótól, vagy akár ügyvéddel is konzultálhatunk. Már rég nem elég, hogy szóban felmondjuk, fontos, hogy minden írásban legyen rögzítve, hisz csak így lehet később bizonyítani igazunkat egy esetleges per kapcsán.

Amire még ajánlatos odafigyelni, de még mindig kevesen adnak neki jelentőséget, az a pontos dátum. Főleg olyan esetben lényeges ez, ahol hosszabb felmondási idő van. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen keltezést kap a felmondás, mert a ledolgozott napokat a felmondás napjától kell számolni. Például ha elsején adjuk be a felmondást, és 10 naptári nap a felmondási idő, akkor ez 11-én jár le. Azonban ha elfelejtünk dátumot írni rá, akkor arra vagyunk kényszerülve, hogy addig dolgozzunk, ameddig a munkáltató kéri.

Ami szintén csalóka lehet, hogy a felmondási idő naptári napban vagy munkanapban van meghatározva. A naptári nappal számolt 14 nap két hetet jelent, de ha munkanapot kell számolni, akkor szinte három hétről van szó, hisz egy hétben csak 5 munkanap van. Apróságnak tűnik, de felmondás esetén megkeserítheti a dolgunkat egy ilyen semmiség is.

Már sok helyen hallottuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, és ezt elmondhatjuk szerződéskötéskor és felmondáskor is. Ha a munkáltató részéről indul a felmondás, akkor lényeges az is, hogy mire hivatkoznak a felmondásban, tehát mivel indokolják azt, hogy felmondanak a munkavállalónak. Ha nem érezzük jogosnak az okot, akkor ne írjuk alá a felmondást.

HIK.HUHogyan kell felmondani törvényesen?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.